Intenzív napokat élünk, nemcsak az időjárás, ami megdolgoztat minket, hanem a bolygók témái is fontos önmunkára sarkallnak. A Merkúr irányváltása után pár órával (2026. június 30. 01:56 perckor) feltehetőleg álmunkban köszöntött ránk a nyár első Teliholdja a Bak-Rák zodiákus tengelyen még éppen a Tejúton járva.

Már túlvagyunk rajta, de mégis azt gondolom, hogy fontos üzenetet hordoz, ugyanis a Hold vezérelte a Merkúr irányváltását is. A Telihold mindig mágia, és most az Isteni erők mozdultak meg ott belül, mert a Hold mélyen az eklipitika, sőt az ekvátor alatt jár a nem tudatos régióinkban a lélek tartományában.

Valamit ő most nagyon hozzátett a Merkúr utazásához is, hisz a Nyilas nyila, és az íjat tartó keze az érintett. A Nyilas a fénynemzés energiája, vagyis az ő megtalálása az Istenemberré válás tudása, ami hazavezet minket az úton. A 9.-es, és 3. ház tengelyén kerekedik ki a szembenállásuk, összekötve az Ikrek halandó Castorját, és a Nyilas nyila/íjat tartó kezével. Vagyis amit ő most megcélzott szellemi vezérletként, úgy lép Castorunk (halandó Énünk) tovább a hétköznapok síkján. Úgy gondolkodik, úgy kapcsolódik, úgy kommunikál, és mindezek által úgy építi tovább az életét, ami benne most felfénylett a mélyben.

Sőt a Merkúr is fontos útmutatással tér vissza a megoldatlan helyzeteihez, hogy struktúrát váltson. Tudja mit keres, hogy összeálljon számára a nagy egész. Azt, ami mindig is a mienk volt, hogy felelősséggel, megérkezve az energiaterünkbe tudjuk élni, aki ott anno elindult az úton. Valami életünk alapjaiban változik meg, bezárul egy kapu, és más irányok felé haladuk.

Már nem a fájdalom vezérel, és határoz meg minket, ami a kollektív térben van, vagy a saját múltunkból fakad, hanem a saját életünk megélése a lényeg. És ez mind a láthatatlanban történt, ebben most nagyot léptünk. Remélem éreztétek, hogy más reggelre virradtunk.

Csizmadia-Rónaszéki Noémi