Ma este (február 7.-én) 22:45 perckor a Vénusz emelő fényszöge eléri a Kos teste csillagainál járó Uránuszt. A Vénusz a Bak jelében, és a Nyilas csillagkép elengedő kezénél még előtte 21:12 perckor együttállásba kerül a Holddal.

A Vénusz a hétköznapok teremtő ereje, az anyaghoz fűződő viszonyunk, a szeretet megélési képességünk, a harmóniára, egyensúlyra való törekvésünk, a női minőség, az ősbizalom szimbolikája. A Holddal a lelkiségünkkel összeölelkezve pedig nagyon hozza a múlt üzenetét, és az intimitás megélésének kérdését ösztönös reakcióink terén. Milyen családi minták, rendszerek azok, amik szerint ezeket magunkban működtetjük?

Bizalmi kérdések terén ideje felülvizsgálnunk ahogy kapcsolatainkban jelen vagyunk. Merünk-e bízni, megnyílni, vagy túlőrizzük magunkat a sérülések elkerülése végett? Igyekszünk-e túlzottan kézben tartani a dolgokat, megölve a spontaneitást, így az édes élet utolsó morzsáit? Merjük-e azt a fényt közvetíteni kapcsolódásainkban, ami a zsigeri működésünk? Vagy a mintáink, félelmeink húzzák a falakat? Lehetőséget kapunk egy magasabb szemszögből tekinteni eddigi működéseinkre kiemelkedésünk érdekében, lazítva a keretekkel, egy spontánabb, örömteli kapcsolati minőség érdekében, aminek az igazi áttörését a Vénusz-Plútó együttállása hozza el február 17.-én.

Tisztulnak érzelmi mintáink, női, férfi szerepeink, és a tisztázó lépések (Nap-Uránusz kvadrát február 8. 11:45) támogatják önmagunk valódi énjének a kibontakoztatását, és megtenni azokat a tisztázó lépéseket, amik segítenek szakítani a hétköznapok beragadásaival. Csak az érezhet most feszültséget ebben a témában (alacsony) szinten, aki nagyon mélyre temette önmaga tiszta fényét, az elvárások, keretek, és szabályok útvesztőjében.

Csizmadia-Rónaszéki Noémi