A Nap közeledik a Tejút energiáihoz (Június 17.), a Bika szarvai, Nimród szellemi vezérleténél jár éppen. A napokban a beavatás a cselekvéseinken keresztül, és a tiszta rálátásunkon keresztül érkezik, hogy képesek vagyunk-e végre felülemelkedni a régi nézőpontokon, maguk alá tudnak-e még gyűrni az újra felbukkanó helyzetek. Vissza tudjuk-e venni az uralmat akkor is, ha épp a kilátástalansággal küzdünk?
A Tejút, és a Nimród energiáival való találkozás lehetőséget ad számunkra, hogy véget vessünk, és kiemelkedjünk fénytelen, energiarabló helyzetekből, az önlegyőzés erejével. Visszakapcsolva magunkat az égi tudatosság vezérletéhez a koronacsakra által.(Nap a Nimród koronájánál június 15.) Itt megteremthetjük a földi királyságunkat, hogy bármikor képesek vagyunk fordítani a helyzetünkön, és a véget nem érő drámázások helyett, az erőnket a megoldásokra, és a tiszta rálátó szellemünkre helyezzük. Igazából pont ugyanannyi energiát emészt fel a drámák táplálása, mint a céltudatos, bátor lépések a kiemelkedés felé.
Lassan a Szaturnusz is irányt vált (június 17. 19:27 perckor), már lassul a haladása, ezért a fókusz újra visszahelyeződik a múlt munkáinak a kiigazításaira. Az összes bolygónk emelkedő pályán halad a Vénusz-Mars kivételével, tehát abszolút az építkezés zajlik a hétköznapjainkban. Ők ketten pedig már a tapasztalati tudás beépítéséről gondoskodnak a mindennapjainkba. A Mars, a tegnap érte el a Rák csillagkép ollóját, ami az életünk uralásához, kiteljesedéséhez szükséges lehúzó minőségeket vágta el, annak reményében, hogy a Rák csillagkép megtartó ágánál járó Vénusz ki tudja bontakoztatni végre a bennünk lapuló, elrejtett képességeinket, és belül dédelgetett vágyott fizikai szintű megéléseket. Lehetőséget nyitva ezzel végre egy bőséggel, lehetőséggel, termékenységgel teli élet kibontakoztatásának.
Ami nagyon érdekes, hogy a Bak jelébe június 11.-én visszalépő Plútó az irányváltó Halak jegyében dolgozó Szaturnusz uralma alá kerül. Úgy vélem, ahogy már korábban is írtam, hogy kétféle tanítás zajlik egyszerre az életünkben, mégpedig a Bika, és az Oroszlán jelében dolgozó bolygók új teret nyitnak annak reményében, hogy kihasználjuk a földi létünket egy örömtelibb, boldogabb létezésre, ezáltal felismerve a saját teremtő küldetésünket. Mellette a Szaturnusz, és a Plútó gondoskodik az utolsó morzsáig visszatérve, hogy kigyomlálja végre a tudatalattinkban megbújó kis rémségeinkhez való kapaszkodásunkat. Ezt teszi úgy, hogy időről időre megrázza azt a pofonfát, hogy a helyzeteket újraélve észrevegyük életünkre ható bénító erejüket. Olyan mintha a tűzgyújtás arról szólna, hogy ki kell füstölni a szörnyet a barlangból, hogy lássuk kivel-mivel van dolgunk, és aki éber, és elég fáradt ahhoz, hogy tovább táplálja ezeket, lehetőséget kap e tapasztalati útjának a lezárására. Szóval legyünk éberek még a könnyed pillanatokban is, hogy hol lékeljük a saját hajónkat a bizalmatlanságunkkal, a hitetlenségünkkel, a nem megengedésünkkel, a merevségünkkel, az önbizalomhiányunkkal, a határproblémáinkkal, és a sompolygó félelmeinkkel. És igen tudjuk, hogy a nem a fránya Sors, nem valami láthatatlan erő korlátoz, hanem bennünk van elrejtve a probléma maga, de szerencsére a megoldás is….
Csizmadia-Rónaszéki Noémi
