Július 22.-én reggel 05:52 perckor lesz pontos a Nap, és a Plútó kiegyenlítődésre törekvő fényszöge a Rák, és a Bak jeleit érintve. A Plútó még mindig az égi irányt követi, azaz sorra veszi azokat a múltban gyökerező helyzeteket, amik miatt nem tudtunk eddig beleállni a radikális döntéseinkbe, sors átalakító változtatási képességeikbe, amik rendre elveszik a hatalmunkat a saját sorsunk uralása felett. Ez mindig hatalmas erő, hisz a Nap a cselekvő, a fizikai énünk kapcsolódik a dimenziókapunként is szolgáló Plútóval, aki hatalmas lélekerővel, és átalakító, gyógyító erővel bír magas szinten. A Plútó szimbolizálja elsődleges ösztönerőinket, amik a személyes tudattalanunk legmélyebb rétegeiben tanyáznak, ő a mi szimbolikus Hádészunk. Felfényesítésükkel saját személyes fejődésünk végzetét teljesítjük be.

Ha sokáig ellenállunk a változásnak, sorra kikerüljük a megugrandó helyzeteket, akkor a Plútó gondoskodni fog a változás cunaminjának az elindításáról, ami bizony sokszor nem fájdalommentes. Ezek az események a külvilág kényszerítő hatásaiként érkeznek, és látszólag a személyiségünk még nem fejlesztett részeit szolgálnak kibontakoztatni, amit rendszerint támadásnak, és alapvető biztonságérzetünk megingatásaként érzékelünk. Perszephoné a Hádésztól kapott gránátalma magok elfogyasztásával mondott igent tudattalanul a személyiségfejlődésére, az anyjával Demeterrel való szimbiotikus viszony végére, hogy Hádész társuralkodójává váljon az Alvilágban.

Minél tudatosabban járjuk az utunkat, és pillantunk a külvilágból minket érő hatások mögé, annál kevésbé fogjuk személyes támadásként venni a bennünket, és személyiségünket megreformálni kívánt erőket. Minél jobban megadjuk magunkat a változás folyamatának, annál jobban rálelünk a belső erőnkre, és ismerkedünk meg a személyiségünk azon részeivel, régi beidegződéseinkkel, amiket már rég kinőttünk, és meghaladtunk. A Rák csillagkép megnyíló ágánál járó Nappal komoly belső ébredésre van lehetőség, ahol megnyílhatunk az égi vezettetésnek, a Polluxunknak, aki kísér, és aki vezérli az átalakulási folyamatunkat.

A Plútó az, aki nem hisz az olyan cselekvésben, ami nem igényel erőfeszítést, így a saját átalakulásunk komoly erőpróba eredménye lesz, viszont a dimenzióugrás lehetőségét kínálja cserébe. A Nap-Plútó oppozíció így magában rejti a változás időszerűségét, a radikális döntések meghozatalát, a régi elavult viselkedésminták, szerepek meghaladását, a múltban gyökerező korlátozó helyzetekből, mintákból való tudatos kilépés lehetőségét.

Merjünk utazni az erejével, tekintsünk vissza a múltba, hogy hol, milyen helyzet az, ami elveszi a hatalmunkat a saját sorsunk felett, és kezdjük el tudatosan útjára engedni a fényt az életünkben a Nyilas elengedő kezével, ahol a Plútó jár, hogy elindítsuk azt az életminőséget, ami kiemel, és ami hozzánk méltó.

Csizmadia-Rónaszéki Noémi