A Mars még a Tejúton jár, bár már ereszkedő pályán, lassan elkezdi a belső világunk felé az utazását. Holnap lesz pontos (21:03) a Szaturnusszal alkotott harmonikus, trigon fényszöge, aki a Halak jegyében, és a Vízöntő múlt, és Vízöntő jövő csillagkép határánál van éppen.

Most nagyon segít az égi tudatosság ereje kiemelkedni szenvedésprogramokból, lokalizálni múlt történéseinek mozgatórugóit, felismerni ismétlődő mintázatok mögötti összefüggéseket. A Hold a Rák jelében az Ikrek csillagképnél halad, ő most abban támogat, hogy felfedezzük lélekben azt, hogy földi testvéreink, akiktől a tanításokat kaptuk a múltban, az égi küldetés által magukra vállalták azt a szerepet, hogy segítsenek felismerni bennünk gyógyulásra, átminősülésre váró programokat. Ez nem mindig sikerült habos-babos formában, hisz mindenkinek ott a poláris oldala, mindenki küzd a lehúzó erejével. De ki hol tart, azon a tudatossági szinten keresztül tudta megélni önmagát, és így tükröt tartani a másiknak. A történések nem feltétlenül ellenünk irányultak, viszont a magunk felelőssége, hogy mit kezdünk velük, és mennyire vesszük csatakiáltásnak.

A Mars most abban segít, hogy egy magasabb szemszögből nézzünk rá a múlt történéseire, meglátva benne mindenkinek a szerepét, a saját életében futtatott mókuskerekeit, a tudatossági szinteket, és megérthetjük általa, hogy nem minden szólt nekünk, viszont minden rólunk szólt. Az Egyszarvú adja az alapot a Marsnak, és a Holdnak, aki maga az EGY, a földi létben való tapasztalásához, hogy erre tudatosítsa a lelki folyamatait. A Szaturnusz pedig szintén azért dolgozik, hogy a tisztulás időszerűsége által adja vissza számunkra az Egy megtartó erejét. A torz mintákat, a beakadásokat, a lelkünk részeitől, és társainktól elválasztó falakat segítsen a szeretet ereje által lebontani, a lelkünkben dúló viharok gyógyulása érdekében. A két Testvér (Castor és Pollux) között jár a Hold, a Testvéri szeretet, és az EGY üzenete, amivel kísérjük egymást inkarnációról inkarnációra most nagyon érezhető lélekben, így elfogadóbbá tesz, hogy gyógyulni tudjanak bennünk a múlt elakadásai.

Ez nem azt jelzi, hogy mindenki velünk tart az úton a továbbiakban is, hanem azt, hogy a szívünkben békével, a harcot magunk mögött hagyva, már az egység tudatosságával tudjuk az utunkat folytatni, megértve a múlt eseményeit.

Csizmadia-Rónaszéki Noémi