Május 12.-én az esti órákban (18:55 perckor) teljesedik ki a mostani Telihold, a Skorpió-Bika tengelyén, ezt követően (19:22 perckor) pedig a Merkúr eléri a Plútó pontos kvadrátját. A Nap közeledő együttállásba kerül az Uránusszal, aki már az Algol, a Hold pedig a Kentaur fényéből merítkezik. Csillagképi tekintetben a Mérleg csillagkép jövő serpenyője, és a Kos-Bika csillagkép testének átfedésének az energiatere kerül előtérbe.

Teliholdkor a fizikai, és lelki világunk kiteljesedésre, egységre törekszik, ő a holdciklus tetőpontja, a megvalósulás, és a manifesztáció. Az Újhold óta tartó építkezés lélekben itt éri el a csúcspontját. A két fővilágosítónk szembenállása mindig intenzívebb energia a többi holdfázishoz képest, hisz betekintést enged a láthatatlan én birodalmába. Megvilágítja a meg nem oldott ügyeinket, életterületeinket, és azokat az árnyékrészeinket, amiket sokszor még önmagunk elől is elrejtünk. Ám a valódi énünk feltárulása által magas szinten betekintést kaphatunk a mágikus képességeinkre is, és a lélek valódi törekvéseire is.

A Skorpió-Bika tengelye, maga a teljes biztonság állapota, ahol a lélek végtelen ereje adja az impulzust a fizikaiban való biztos működéshez. Most amire rálátást kaphatunk, hogy mi az, ami lélekben elengedésre érett, annak érdekében, hogy a mély ösztönerőnket cselekvő inspirációra váltsuk az anyag szintjén túllépve makacs beragadásainkon, félelmeinken, és önmagunkkal vívott küzdelmek helyett. Figyeljük meg, hogy a belső folyamataink mennyire segítik most a szintlépést, vagy épp mi az, amiben önmagunk ellen dolgozunk. Időszerű továbblépés közeledik, hogy döntsünk önmagunk mellett, szakítva az eddigi beragadt nézőpontokkal, ugyanis nem az elme, és az eddigi megszokott rutinjai fogják adni az irányt, hanem a bizalommal teli lépések a Pollux-i (halhatatlan) Énünk vágyainak az irányába.

Szeretettel, Noémi

Csizmadia-Rónaszéki Noémi